"Remélem, hogy kicsit az egész műfajnak és a közönségnek is szól az elismerés" - fogalmazott Ákos, aki stílusteremtő zeneszerzői, előadóművészi tevékenységéért, az igényes pop rock magyarországi térnyeréséhez való tevőleges hozzájárulásáért, műfajgazdag és sokoldalú, a zene, a próza, a vers és a színház világában egyaránt maradandót alkotó, nagy népszerűségnek örvendő művészi munkássága elismeréseként vehette át a Kossuth-díjat szerdán az Országházban.
Mint mondta, legmerészebb húzásának azt tartja, hogy majdnem negyedszázaddal ezelőtt a közlésvágy a színpadra lökte.
"Hallgatóként és szerzőként is a balladamondók irányából jövök, és ezt az alapállást sikerült rockzenei elemekkel ötvözni" - fejtette ki az énekes. Az MTI felvetésére hangsúlyozta, hogy nem könnyű kiemelni dalokat pályafutásából és szinte csak olyanok jutnak eszébe, amelyeket a nagyközönség alig ismer, de a legkedvesebb szerzemények közé tartozik az Altató, a legutóbbiak közül pedig a Kéz a tarkón.
Kovács Ákos a Bonanza Banzai frontembereként már a nyolcvanas évek végén rendkívül népszerű volt és ezt gyakorlatilag teljes egészében sikerült átvinnie szólópályafutására. "Az elején ártatlanabbak és tapasztalatlanok voltunk. Kegyelmi időszak volt, mert bár több hülyeséget csináltunk, elnézőbb volt velünk a közönség és a sajtó is. Ma elképesztően nagy és egymással teljesen ellentétes elvárásoknak kellene megfelelni, de erre se szándékom, se képességem nincs. Megyek a megérzések és a meggyőződésem kijelölte úton".
Koncertjeire szinte a kezdetektől az elképesztő szeretetközeg jellemző, holott a közönség szinte mindig mást kap, mint előző alkalommal. "A formai megújulás leginkább belső szükséglet, mert a pop-póz unalmas és kényelmetlen: váltani kell, mielőtt belemerevszik az ember. Így igyekszem ébren tartani a saját érdeklődésemet, mert ez a feltétele, hogy mást is érdekeljen, amit csinálok" - mondta erről a zenész.
Ákos úgy látja, a legfontosabb díjat a közönség osztja ki azzal, hogy "rezonál az ember munkájára". Hozzátette: ez egy hiú műfaj, itt mindenki sikerre éhes, neki meg igazán kijutott belőle, ami sajátos helyzetet eredményez. "Számos zenész barátom van, jó néhány embertől tanultam és tanulok, de már létezik olyan is, akit én indíthattam el ezen a pályán, úgyhogy nem vagyok egyedül. Igaz, írni csak magányosan lehet, legalábbis nekem csak így megy, amikor megy" - fogalmazott.
Az énekes most egy "retró hangzású, szintis" albumon dolgozik és újra trióban fog koncertezni. "Színtiszta élvezet olyan műsort létrehozni, amely egyszerre nosztalgikus, parodisztikus és büszke. Régen hallott hangszínek dörrennek meg olyan minőségben, ahogyan korábban soha. Reméljük, a lelkesedésünket sikerül átragasztani a közönségre is. Nagyon várjuk a fiatalokat is a koncertekre, de a banzáj nem lenne teljes az +érettebb ifjúság+ képviselői nélkül" - hangsúlyozta Ákos, aki idén a VOLT fesztiválon és - első alkalommal - a Szigeten is fellép, a nulladik napon.
Mint az MTI-nek elmondta, jelenleg az április közepén megjelenő új kislemeze anyagán dolgozik a stúdióban, emellett a nyári nagykoncertekre készül, a próbák és az előadások között pedig zajlanak az őszre tervezett új album felvételei. "Ha minden összejön, számomra a novemberi lemezbemutató koncerttel zárul majd az évad" - jelentette ki.
Kovács Ákos 1968. április 6-án született Budapesten. 1992-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1987-ben megalakította a Bonanza Banzai zenekart, amelyben énekesként, zeneszerzőként és szövegíróként is működött; 1995-ig kilenc albumot adtak ki. Szólókarrierje 1993-ban kezdődött, amikor Karcolatok címmel elkészítette első önálló albumát, amelynek nemcsak zeneszerzője és szövegírója, de producere és kiadója is volt.
1992-ben alapította produkciós, menedzsment és zeneműkiadó cégét. 1994-ben a Magyar Zeneműkiadók Szövetségének elnökségi tagja, 1996-ban az Artisjus választmányi tagja lett. A zene- és szövegírás mellett verseket is ír, eddig öt kötete jelent meg.
Számos zenei díjat kapott, többszörös Arany Zsiráf-díjas, megkapta a Huszka Jenő-díjat, a Lyra-díjat, az Artisjus-díjat, háromszor a Fonogram-díjat. 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. 2008-ban megkapta a Viva Comet életműdíját, 2011-ben Budapestért Díjban részesült.